- Samsung Galaxy S24 - nos, Exynos
- Redmi Note 10 Pro - majdnem minden stimmel
- iPhone topik
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy Watch6 Classic - tekerd!
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Yettel topik
- Garmin Instinct – küldetés teljesítve
Hirdetés
-
Megjelenési dátumot kapott a Tomb Raider animációs sorozat
gp A tervek szerint október elején debütál a teljes első évad Netflixen.
-
Összemoshatja a Google és a Magic Leap a valódi és a digitális világokat
it Együttműködésbe kezdett a Google és a Magic Leap nevű AR-startup.
-
Retro Kocka Kuckó 2024
lo Megint eltelt egy esztendő, ezért mögyünk retrokockulni Vásárhelyre! Gyere velünk gyereknapon!
-
Mobilarena
Tőzsde és gazdaság:
Hasznos információk az összefoglalóban!
Új hozzászólás Aktív témák
-
julius666
addikt
válasz attiati #4008 üzenetére
A példádban a munkáltató miből termeli ki az 50%-os béremelést?
Úgy, hogy árat emel!
Vagy:
- Csökkennek a költségei (energiaköltség pl.)
- Csökken a hiteleihez tartozó törlesztési teher a csökkenő hitelkamatok miatt (vagy: több hitelt tud felvenni fix törlesztő mellett beruházni és ezzel hatékonyságot növelni)
- Saját profitját csökkenti a növekvő verseny miatt (ez lehet akár munkaerőpiaci verseny miatt is)Összetett ez.
-
julius666
addikt
válasz attiati #4016 üzenetére
Nem értem, hogy amiket én írtam azok miért nem tudnak válaszok lenni a kérdésedre.
A csökkenő kamatkörnyezet pl. a mérleg mindkét oldalát "tolja": az ingatlanárakhoz szerintem nem kell magyarázat, de mivel a munkaadó oldalán is valszeg költség csökkentést jelent (vagy többlet beruházást ami több profitot tud termelni) ezért a munkabér emelésnek is több tere marad (amit aztán megint multiplikálnak a csökkenő kamatú hitelek ingatlan vásárlásnál ).
Elméleti szinten egyetértek veled, szerintem is kiegyenlítődik hosszútávon minden, de az elmúlt évtized azért szép gyakorlati példát adott arra, hogy ez nagyon hosszútáv is tud lenni, ha van elég buffer a rendszerben.
[ Szerkesztve ]
-
julius666
addikt
válasz Ixion77 #4042 üzenetére
Általánosságban igazad van: a kötvényeket akkor veszik, amikor menekülni kell másból.
Nem csak ezért emelkedik az árfolyam válságos időkben. Ha így lenne akkor kb. az arannyal mozogna együtt. Válságnál azt árazza a piac, hogy a FED kamatot fog csökkenteni, meg (most már) újabb QE indul. Mindkettő jelentősen csökkenti a hozamokat/növeli az árfolyamot, főleg hosszú oldalon ugye.
-
julius666
addikt
válasz stingy2 #4068 üzenetére
Ezek persze spekulációra vonatkoznak, a befektetés más kávéház, ott működhet a leátlagolás.
A te definíciód szerint hol ér véget a speki és hol kezdődik a befektetés? Ennél a XELA sztorinál ez nyilván nem kérdés persze, aki a nyilad környékén vette arra más tőzsdei közhelyeket is el lehetne sütni (alapból hulló késbe nyúltak).
Szerintem egyébként a leátlagolás amúgy akkor igazán veszélyes, ha a pozíciód/teóriád felülvizsgálata helyett vérszemet kapsz, hogy ez így még nagyobb buli mint eredetileg gondoltad és akár nagyobb kitettséget szerzel mint eredetileg tervezted, egy egyébként a piac által szemétnek értékelt cuccból.
-
julius666
addikt
Ez csak nyelvészkedés és szubjektív, de szerintem amiről ebben a topicban szó van, az mind árfolyamspekuláció
Persze, de azért jelentős különbség van kockázat/hozam, várható árfolyammozgások tekintetében ezen belül is. Kockázatos spekuláció a kamu kínai EV cég tartása/shortolása is meg a 30 éves USA államkötvények árfolyammozgásaira fogadás, mégis van különbség.
Nekem a (részvénybe) "befektetés" buffeti értelemben valami olyasmit jelent, hogy birtokolni akarom azt a céget, vétel után figyelem minden rezdülését, mintha a "saját vendéglőm" lenne, sőt, akár még bele is szólnék a működésébe, ha lenne hozzá elég részvényem.
Egyébként Buffet ténylegesen ezt csinálja? Azt tudom, hogy erről papol, a gyakorlatban viszont nekem nagyon úgy tűnik, elemzői munka alapján adja-veszi csak ő is a papírokat mint a konkurensei többsége. Annyi hogy neki a value a heppje, meg is határozza ez a faktor nagyrészt a teljesítményét (na meg csomó olyan lehetősége van ami nekünk nincs, pl. olcsó leverage a biztosítóin keresztül, ezt gyakran elfelejtik megemlíteni amikor az eredményeiről van szó...)
[ Szerkesztve ]
-
julius666
addikt
válasz attiati #4084 üzenetére
Ha deviza irányokra akarsz spekulálni akkor mi a szerepe a reálkamatoknak? Egy carry tradenél az abszolút kamatkülönbségek számítanak. Mit érdekli egy USA befektetőt az, hogy kis hazánkban hogyan változik a csavaros kifli, a tanulógitár meg a gáz sparhelt* ára?
*pár példa arra milyen fasza dolgokat mér a KSH az inflációs kosárban
-
julius666
addikt
Úgy nézem más még nem linkelte: rekorder augusztusi költségvetési hiány
Nagyon úgy tűnik a deficit vonaton nincsen fék. Ami alapból se lenne szerencsés, de egy igen komoly súlyosbító körülmény van: idén már nem választási évet írunk, sőt, egy elég brutál kiigazításon sikerült már túlesni tavaly. A gazdaság azon szegmensei, amelyek a legtöbbet fizetik a közösbe szépen elkezdek beleállni a földbe, nem jön be elég adó. Ha bejön amire többen számítunk és jövő év során a világgazdaságban is gondok lesznek, akkor az export is kifingik és igen komoly problémák lesznek idehaza, történelmi mértékű farokra húzás jön megint (főleg ha EU-s pénzek továbbra se érkeznek).Van egyébként lustaport bejegyzés is, mostanság egyre többet posztol hazai témában. Attól tartok jó oka van rá, ha így folytatódnak a dolgok könnyen lehet, hogy a hazai megtakarítók anyagi helyzetének változásában elsősorban az lesz meghatározó, itthon mi történik, tőzsdei, kötvénypiaci mozgások eltörpülnek majd... Forintárfolyam, adóemelések, TBSZ kivezetése (IB TBSZ amúgy is túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen), stb.
-
julius666
addikt
válasz stingy2 #4227 üzenetére
Szavazói/adóbevételi nagyságrend kb. KATA megszüntetés hatásaihoz hasonló, ezt tavaly gondolkozás nélkül meglépték, ráadásul év közben, nyár közepén, alig valami időt hagyva az érintetteknek az újratervezésre.
Nyilván arról van szó, hogy nem lehetne indítani már új TBSZ-t. Saját szavazói bázisukat alig érintené, sőt, jól tálalva a propaganda csatornákon még tapsolnának is hozzá. Az az állítás se áll, hogy saját magukkal nem csesznek ki, hiszen a KATA megszüntetés is érzékenyen érintett sokakat a NER-en belül, pl. médiában nagyon elterjedt volt a KATA-s "bedolgozás".
De ha tényleg így folytatódnak a dolgok nem is nagyon lesz meg az a luxusa a kormánynak hogy bármilyen, amúgy a hazai gazdaságot különösebben nem hátráltató adóemelési lehetőséget kihagyjon.
#4230 Ixion77
Tőke egy része nyilván ki lesz víve, ez nem is volt kérdés. De adóbevételeket, gazdaságot (rövid távon) ez különösebben nem hátráltatja. Sőt, a TBSZ-re csorgó tőke egy része könnyen lehet onnantól, hogy nincs többé TBSZ állampapírba megy, vagy simán csak elköltésre kerül jobb híján, a gazdaságot pörgetve (új autó, ingatlan felújítás, stb).[ Szerkesztve ]
-
julius666
addikt
válasz PredatorZoli #4234 üzenetére
Abban igazad van, hogy a TBSZ beszántása nem lenne rögtön nagy bevétel, "rögtön" csak 1 évnyi megtakarítás hozamából adódó extra adó folyna be, ami a kevésen belül is apró. Viszont az egyáltalán nem triviális számomra, hogy csak és kizárólag azonnali adóbevételeket fog akarni növelni a kormány, ha jövőre is még csak befelé megyünk a mocsárba akkor a kilátások is elég sötétek lesznek már (2 évnyi - akár mélyülő - recesszió az már depresszió kategória), hosszabb távra is kelleni fog az extra zseton. Az hogy pontosan milyen adónemeknél és mennyire van behúzva a nadrágszíj meg csak részben fiskális kérdés, komoly üzenete van mind a piacok, mind a választók felé. Választók felől szerintem borzasztóan korlátozott negatív reakció jönne (főleg egyéb adóemelések mellett tök érdektelen lenne), mint írtam sokan tapsolnának is hozzá. Piacoknak meg üzenet lehet arra vonatkozóan, hogy a szent tehenekhez is hozzányúl a kormány, ha kell (KATA is részben erről szólt, hogy mennyi extra adóbevételt generált végül az nem egyértelmű).
A TBSZ-en ETF gyűjtögető, valóban pénzügyileg tudatos kisember idehaza UFO kategória pedig, főleg aki emiatt húzna el vagyonával, mindenével külföldre (kérdés számomra az is, hogy a gyakorlatilag se adóbevételt nem generáló, se gazdaságot nem pörgető, simán csak visszaforgatott részvénypiaci jövedelem külföldre vitele mennyire izgatja a kormányt, szerintem semennyire). TBSZ tulajok többsége tippre "adómentes" hívószóra lett valami ügynök által berángatva, elsősorban hazai befektetési alapok tartására. Adómentesség nélkül az ide csoportosított jövedelem máshova menne valszeg, állampapír lenne belőle/fel lenne élve (ÁFA), amivel még jobban jár a kormány.
[ Szerkesztve ]
-
julius666
addikt
Nagyon off:
Nekem némileg azért természetesen laikusként ami a legpozitívabb élmény egészségügyileg az országban az az AIPDerm.Erről nem is hallottam még, sőt, igazából le is vagyok döbbenve, hogy idehaza létezik ilyesmi. Ez azért magáneü vonalon nem kevés tyúkszemre tudna rálépni, ha elterjedne. Mit rálépni, acélbetkóssal ráugrálni...
Mindenesetre borzasztóan köszi a tippért, ez itt családban most alaposan le lesz tesztelve pár régóta tologatott piti problémával, gyorsan mielőtt még hasonló alkalmazások lehetőségét is behinti sóval a kormány rendeleti úton.
Szerk.: nem tudod véletlenül egészségpénztárra el lehet-e költségelni a díját? (Ha nagyon offnak tartod, privátban is jöhet a válasz)
[ Szerkesztve ]
-
julius666
addikt
Ez vegytisztán energiaár-emelkedés, csak a közvetlen, vagy erősen függő (transportation) tételek lógnak ki igazán a táblázatod alapján. Kérdés FED ezzel mint egyszeri adattal mit akar kezdeni, ugyanis az energiaárakra pont nem sok ráhatásuk van... Ha tartós energiaár-emelkedés indul megint, az persze para, arra valszeg lépni fognak, hogy kevésbé gyűrűzzön be egyéb területekre (lásd tavalyi év).
[ Szerkesztve ]
-
julius666
addikt
válasz szabi__memo #4383 üzenetére
Az Eurostat adatai szerint a magyar lakosság megtakarítási rátája 2023 elejére 19 százalékra nőtt a korábbi 9,6 százalékról. Ezzel az eredménnyel az európai uniós élmezőnyhöz tartozunk, egyedül Németország (20 százalék) áll jobban a megtakarításokat tekintve.
Ekkora szabadon átcsoportosítható jövedelem lenne (lett volna?) a magyar háztartásoknál a tavalyi megszorítások + 25% infláció után? Durva.Honnan jöhet ez az összeg? Hogy az állami támogatásokat elkezdték kivezetni már végre nem kell úgy önteni a pénzt a nyomorult ingatlanpiac+építőipar feneketlen kútjába mintha nem lenne holnap és ennyi pénz maradt zsebben ennek köszönhetően?
-
julius666
addikt
válasz julius666 #4384 üzenetére
Kicsit gondolkozva a dolgon a hozamok elszálltak itthon, 10% átlaghozamot állampapír alapon azért össze lehetett gombászni tavaly. Ha mondjuk 5 évnyi keresetem kamatozott bent a MÁK-nál, akkor effektíve fél évnyivel nőtt az össz jövedelmem. Ha amúgy a munkabéremből egy vasat se teszek félre, de a kamatokat mind visszaforgatom, akkor élből +33%-al nőtt a megtakarítási rátám ( 0,5/(1+0,5) = 0,33 ). Ha jól értem, hogy mit hívnak megtakarítási rátának persze.
Társadalom alsó 50%-a ebben a történetben vélhetően 0-s súllyal szerepel, mert eddig se tett félre, most meg egyszerűen (még) kevesebbet költ. 50%-tól felfelé az inflációs extra kiadások egyre inkább elenyészőek, a tehetősebbek vagy tehermentes saját ingatlanban laknak vagy fix törlesztősek még a megelőző évekből (bérnövekedéssel párhuzamosan egyre kisebb a teher), ingatlanpiac+építőipar kifingásával eltűntek a nagy költségek, a megtakarítások zavartalanul kamatozhatnak. Így se kevés ez a 9,6% -> 19% növekedés, de már nem annyira hihetetlen.
A csavar a történetben igazából ott van, hogy ez nominális növekedés. Mivel negatív volt a reálkamat, sőt, ingatlanok se tartották az inflációval a lépést ezért összességében masszív szegényedés történt idehaza, hiába a szép nominális növekedés. Persze a lakosság érzékelheti ezt a "virtuális" növekedést valóságosnak.
Az ilyen ambivalens folyamatok eredőjeként születnek aztán az ilyen írások: [link]
[ Szerkesztve ]
-
julius666
addikt
válasz WasabiTrsr #4389 üzenetére
Nem tudom pontosan hogyan számolják, lehet igazad van. Én naívan azt gondolnám, hogy minden realizált nyereség ott van a nevezőben, osztalék egyértelműen, de akár árfolyamnyereség is, amikor kiszállsz az eszközökből. Van aki csak ebből él, pl. osztalék portfólióból jön havi X, 0,8*X-et felél, 0,2*X meg megy vissza újabb részvényekbe. Értelmezhető a megtakarítási ráta ilyen esetekben is.
-
julius666
addikt
válasz attiati #4391 üzenetére
Igen, emlékszem arra a chartra. Az ábra alapján világbajnoknak tűnt a magyar ingatlanbefektetés, miközben azonos devizára vetítve a hozamokat simán belesimult az EU tagállamok trendjébe.
Itt szerintem lényegtelen a deviza, megtakarítás van arányosítva a jövedelemmel. Számlálóban ugyan az a deviza van mint nevezőben, ha váltasz mindkettőt kell váltanod, a két váltás meg úgyis kioltja egymást.
-
julius666
addikt
válasz forceberg #4395 üzenetére
Egyébként lehet itt tényleg a bázishatást láthatjuk. Míg többi országban tavaly ilyenkor hűtötte a kedélyeket az energiaárak horror elszállása és a "télen megfagyunk" riogatás, nálunk a benzinársapka még állt, mint a cövek, meg még fűtötte a gazdaságot a választási pénzosztás.
Mit kanyarban előzni, az igazán kemény arcok forgalommal szemben mennek az autópályán.
-
julius666
addikt
válasz Ixion77 #4403 üzenetére
A big tech "rally" az egyértelműen AI mániás eseteken (nVidia) kívül inkább volt visszakorrigálás korábbi csúcs közelébe szvsz. Amit tavaly árazni kezdtek a piacok várható pofáraesést végül (egyelőre?) nem igazán jött el. Ebben biztosan benne vannak az alacsony kamatkörnyezetben hosszútávra fixált adósságok, de szerintem nem úgy, ahogy gondolod (nem a kamat arbitrázs az elsődleges tényező). Egyszerűen kevésbé sérülékenyek mind a cégek, mind a háztartások mint megelőző emelési ciklusokban. Egyelőre inkább a hitelezői oldal sérült, bankok, hosszú kötvényekbe fektetők, na meg a jegybankok, államháztartások.
Egyébként eléggé érdekes mostanság a műsor, a doomsayereken kívül szép lassan elkezdte levenni minden elemző a recessziós forgatókönyvet az asztalról, aminek a hatására elszálltak a hosszú hozamok, ami meg a leginkább recesszióhoz vezető forgatókönyv, ha így marad (elkezdett egyenesedni a yield curve, csak a legszemetebb módon).
Magyarország: a két szcenárió nem is teljesen zárja ki egymást, főleg hogy az adóemelések már egy éve zajlanak, aztán látjuk mire volt elég. Egyébként múltkor a TBSZ esetleges megszűntetése kapcsán volt itt egy diskurzus, hogy mennyire nyúl hozzá a pártállam a szent tehenekhez, meg mennyire csak rövidtávú pénzbehajtásról van szó. Nos, most egy elég jelentős szent tehénhez is hozzányúlnak úgy tűnik: a saját zsebeikhez. [link]
Nagy a baj és pontosan tudják. Mi etetve vagyunk a megrendelésre írt közvéleménykutatásokkal meg a nagyképű dumákkal mi hogyan áll, de a belső felméréseken pontosan látják, hogyan nő az elégedetlenség idehaza, miközben mik a kilátások. Minden olyan megszorítási lehetőség, ami a kisembert kevésbé érinti ajándék.
-
-
julius666
addikt
válasz szabi__memo #4430 üzenetére
Még a végén engedünk az EU-nak valami totál értelmetlen szimbolikus fasságban is és akkor végig sikerült zongorázni a piaci hangulatjavító forgatókönyvből minden listaelemen egy kerek nap alatt.
-
julius666
addikt
válasz szabi__memo #4440 üzenetére
Kíváncsi vagyok lesz-e és ha igen, akkor milyen kormányzati reakció. Ha nem lesz, akkor záros határidőn belül ezt át fogja venni a konkurencia is.
-
julius666
addikt
válasz szabi__memo #4446 üzenetére
Jegybanki kamatot csökkent a gazdaságfejlesztési miniszter, visszavonja a frakcióvezető nímand a pénzügyminiszter állításai ("csak vélemény"), jó is ez.
Lehetne ott esetleg egy takarító vagy büfésnéni aki visszaállítja nekem a KATA-t.
-
julius666
addikt
válasz Ixion77 #4480 üzenetére
Ehhez a képlethez amit felvázoltál nem tartozna egy erőteljesebben erősödő dollár? Ahhoz nem fér kétség, hogy amit írtál jelenleg történik, nagyobb jegybankok adogatják el a dollár kötvényeiket, ez tény. A kérdés inkább arra vonatkozik, mennyire ezek dominálják a hozamemelkedést és mennyire a változó piaci várakozások.
-
julius666
addikt
válasz szabi__memo #4520 üzenetére
Az adott kérdésben nem tudok/akarok állást foglalni, de az 5% áfa változás után annyit drágultak mind az anyagok, mind az órabérek, mind az előirások változásainak betartásához szükséges dolgok(!) hogy ahhoz képest elenyésző az adó változás (ha jól értem az a vita tárgya hogy mennyire nyelték le a vállalkozók)
[ Szerkesztve ]
-
julius666
addikt
válasz szabi__memo #4536 üzenetére
Az akkugyáraknak inkább egyfajta jégcsákány-funkciója lehet szerintem: ugye, egész Európának fontos az autógyártás, és senki sem hajlandó a kontinensen nagyüzemben akksikat gyártani. Ha Magyarország lesz az az ország, ahol az európai akkumulátor igény 70 százalékát legyártják, annak semmilyen technológiai, gazdasági előnye nem lesz, viszont olyan helyzet áll elő, hogy kevésbé lehet kirakni minket az EU-ból.
Ez a vélemény szembejött már, de nem ennyire jól megfogalmazva.Érdekes, pár adást meghallgattam (voltam képes meghallgatni) a podcastjukból, ott a csávó kevésbé tűnt értelmesnek.
-
julius666
addikt
és a kérdés inkább a - legalabbis az en szohasznalatommal - valoban spekulálók felé érdekes: akik komolyabb portfolióaránnyal vannak "parvonalon" kivül és várnak, hogy mire ? érdekelne az Ö gondolatuk
Már többször kérdezted és válaszoltunk is rá, azóta nagyon sok minden nem változott. Lásd j0k3r! válaszát.Kicsit bővebben: én nem hiszem magam okosabbnak a piacnál. Vannak elég jó statisztikáink olyan helyzetekről, amikor a piac árazó képessége - ilyen vagy olyan okokból - nem szokott jól működni, a fordított hozamgörbés időszakok jellemzően ilyenek. Jelenleg erősen ilyen időszakban vagyunk, én szerencsét próbálok. Mivel az értékeltségek amúgy is elég magasak, ezért lefelé irányban én nagyobb kockázatot érzek mint felfelé irányból kimaradásban. Természetesen nem garantált semmi. Másnak nem tanácsolom kövesse amit csinálok, az én helyzetem egyedi: fiatal vagyok még, korosztályomon belül viszonylag jó anyagi helyzetben (én szerencsére már nem a saját lakást kockáztatom), túlélem ha nem jön be a tipp.
Spekuláció: amit te csinálsz az időzítés, csak rövid távra. Nekem semmi bajom azzal, hogy ezt csinálod, csak nem értem mögötte a logikát. Akár szarul áraz a piac akár nem, amíg nem tudod előre megjósolni addig neked teljesen mindegy. Márpedig láthatóan nem tudod, mert nem minket kérdezgetnél amúgy. (Nem mintha mi tudnánk, akkor nem ide posztolgatnánk ha lenne jó jósgömbünk)
-
julius666
addikt
válasz Ringman #4583 üzenetére
Vajon a hitelezés újraindítása alatt mit értenek? Ha jól értem nem államilag támogatott hitelezésről van most szó (lásd zöld hitel), mert arra nincs pénz meg nem az állam/jegybank dobott be ötletet, hanem a bankszövetségtől várják a csodát.
Azért nincs hitelezés, mert magasak a hitelkamatok, a bankoknak itt nincs túl sok mozgástere. Szvsz egyébként is meglepően olcsón hitelhez lehet jutni idehaza, 8-10% kamattal már simán, miközben USA-ban is már 7% fölé kúszott az átlag hitelkamat... Nekem irreális, hogy csak ennyi legyen a különbség, főleg ha a forint kockázatot is mellé tesszük, meg azt, hogy elérhető ennél jóval magasabb kamatra "biztos" befektetés még 1-2 évig biztosan forint alapon (PMÁP), ha meg nem lesz elérhető, akkor meg lesz olcsóbb hitel is és egyszerűen kiváltod hitelesként. A hitelezőnek még csak nincs is garanciája arra, hogy akkor most 10+ évre garantáltan fasza kamatokhoz jut. Hova lehetne még innen lejjebb menni?
[ Szerkesztve ]
-
julius666
addikt
válasz Oppenheimer #4613 üzenetére
Én a másik oldalról kötnék bele: miből gondolod, hogy reálbér növekedés lesz? A csökkenő inflációs pályát még talán értem (bár ez se feltétlen triviális, hogy nem akad meg útközben, akár adóemelések, akár forintromlás okán), de honnan tudod, hogy mekkora béremelés lesz átlagosan? 1 éve recesszióban dekkol a gazdaság, hiába nem mélyben, de közben az államháztartás is a lejtőn csúszik lefelé. EU pénzek meg továbbra se nagyon jönnek várhatóan. Egyelőre még nem látszik az alagút vége.
-
julius666
addikt
válasz Oppenheimer #4620 üzenetére
Nyilván senki nem arra számít, hogy itt már soha többé nem lesz reálbér-növekedés. Te viszont egészen konkrét állításokat dobtál be:
- iden mar pozitivba fordul a realberek valtozasa (varhatoan ebben a honapban)
- 2024-ben visszater a novekedes es elkezd rendbejonni lassan az allamhaztartas es felporog majd a fogyasztasEzeket mi alapján gondolod?
-
julius666
addikt
válasz Oppenheimer #4626 üzenetére
Ennyi? Azért ez nem kicsit wishful thinking. Miért ne lehetne 2 évig is recesszióban egy ország? Mondhatod, hogy ritka, de egyrészt tippre nem az fejlődő országok esetében, másrészt meg múltbeli statisztika != jövőbeli valószínűség. Pláne hogy eddig még csak nem is mély recesszióról beszélünk.
-
julius666
addikt
-
julius666
addikt
válasz Ixion77 #4667 üzenetére
Ez így már nem rossz, kevesebbre tippeltem volna. avl által posztolt chart egybevág azzal is, tőzsdén hogyan nyíltak szét árazásban a nagyok és a kicsik.
Más: hosszú hozamok megint szépet mentek. Olyan hozamra lehet fixálni 30 évre az ember pénzét, mint ahova a piac szerint jövő év végén a FED fogja vágni a kamatot. Ott majd megállnak valszeg és tartják 29 évig.
[ Szerkesztve ]
-
julius666
addikt
válasz attiati #4675 üzenetére
Azért a Volcker-éra (illetve utána a "lecsengése") igen erősen torzít. Ha azt mondjuk, hogy az egy outlier volt, anélkül már nem igaz az állítás, de ez az ábrádon is elég látványos.
Emellett a konkrét kamat "csak egy szám". Nagyon nem mindegy, milyen eladósodottsághoz tartozik, vagy az éppen milyen struktúrájú. Illetve az se mindegy, milyen hirtelen az átmenet: nagyon sok olcsó hitel és alacsony hozamelvárások mellett működőképes vállalkozás körül fogyhat el a levegő akkor is, ha éppen a meglévő hitelei fixálva lettek alacsony kamatkörnyezetben még évekre. Csak ez lassabb folyamat annál, mintha hirtelen megugranának a kamatkiadások.
Volcker éra egy valamire jó példa: magas infláció és ennek következtében meredek kamatemelések. Meg is lett az eredménye.
[ Szerkesztve ]
-
julius666
addikt
válasz Ixion77 #4686 üzenetére
Ezen az ábrán - legalábbis a jobb oldalon - nem az alábbi cikkben írtakat látni inkább? [link]
Valami arbitrázs miatt (amit őszinte leszek, nem értek pontosan) megéri egyszerre megvenni az alapterméket (kötvényt) és shortolni a hozzá tartozó futures contractot, a vékonyka spread miatt jó nagy tőkeáttéttel ráadásul.
A cikk szerint hasonlóra volt már példa 2019-ben meg 2020-ban is, megváltoztak a margin lehetőségek amire behúzták a fundok a kéziféket, a kötvénypiac meg fejreállt (=hirtelen hozamemelkedés). Elvileg COVID alatt 2020-ban ez a bukkanó olyan jelentősre sikerült, hogy a FED-nek be kellett avatkoznia (csak akkor senki nem erre figyelt).
[ Szerkesztve ]
-
julius666
addikt
válasz DanielLong #4704 üzenetére
Na most ha jól figyeltem a topikban, akkor közvetlenül nehéz USA kötvényeket venni, ezért (is) népszerűek a kötvény ETF-ek (meg gondolom likvidebb).
Alapvetően adózásbeli okai vannak: eddig TBSZ képes brokinál közvetlenül nem fértél hozzá USA kötvényhez. Nem "nehéz" volt, hanem adómentesen nem tudtál. Most már lett IB TBSZ, ott már lehet közvetlenül is TBSZ-re venni, most viszont az amcsi kettős adóztatás miatt kérdőjeles az adózás. Van aki szerint a STRIP kötvények nem lesznek odakint extrán lesápolva mert ott nincs "kamat", az az árfolyamba van rejtve, de én pl. ebben nem vagyok olyan biztos. Kötvény ETF-nél kibocsájtó (EU) országban leadózzák a kamatot alacsony kulccsal, TBSZ-en neked meg már nincs adód.
Likviditásban nincs érdemi különbség.
Viszont a kötvény ETF-ek árfolyama csak kis mértékben emelkedett, ha jól vettem ki olyan 1-1.5% közötti értékkel. Ez nekem túl kicsi ahhoz képest, hogy az éves kamat emelkedése mennyi kamatos kamatot eredményez a futamidő alatt.
Szerintem egyszerűen csak rossz ETF-et néztél, olyat, ami rövid kötvényeket tart. Hosszú kötvényeknél volt esés, nem is kicsi. Bár az EUR árfolyam csalóka lehet kicsit mert közben a dollár is erősödött, de még EUR alapon is jelentős esés volt.Aztán még egy olyan mellékes kérdés, aminek lusta vagyok visszaolvasni most, hogy mi a legjobb módja hosszú USA kötvénybe beszállni az Ersténél?
Ersténél szívás, mert csak Xetra van, az egyébként legjobb (EU) opció DTLA ott így nem elérhető... Vagy veszed a distributing párját, az IS04-et, ez esetben némi kényelmetlenség, hogy időnként megszórnak az USD kamattal, vagy megelégszel a rövidebb durációjú SXRM-el, az accumulating, itt nem kapsz rendszeres aprót, visszaforgatják.Az Ersténél sajnos ez egy rejtett költség, szar a kínálat. Alap részvény B&H-nál összetettebbre alkalmatlan kb. Ja, OTP-t meg common egyedi részvényeket még lehet tartani, még arra használható esetleg, ha valakinek ilyen perverziói vannak.
-
julius666
addikt
Valóban nem triviális de azt nem gondolom, hogy szignifikánsan szétválnának a hozamok, tehát mondjuk 20-30 éves marad jelenlegi szinten és csak a 7-10 éves esik nagyot. Nem lehetetlen, de nem is túl valószínű. Szóval aki célzottan hozamesésre spekulál, a hosszabbal nagyobbat nyerhet (és bukhat is, ha tovább emelkedünk), egyfajta "ingyenes tőkeáttét" a hosszabb duráció kisbüfi szemmel (csak a hosszú végen persze, rövid vs hosszú kötvény vonatkozásában ez már nem igaz!). A kockázatcsökkentés meg úgy is megvalósítható, hogy a hosszabból kevesebbet veszel.
[ Szerkesztve ]
-
julius666
addikt
válasz DanielLong #4713 üzenetére
Bocs, de nem értem a kérdést. A 7-10 éves ETF nagyon leegyszerűsítve 10 év hátralévő futamidejű kötvényeket vesz és eladja őket 3 év múlva, az eladásból befolyó összeget meg újabb 10 éves kötvényekre költi. Így mindig kb. azonos hozamú kötvényekkel lesz kitömve. Hogy ez az átlaghozam jobb-e vagy rosszabb konkrét 10 éves futamidejű kötvényhez képest, az hozamkörnyezet függő (hozamgörbe 7-10 éves szakasza hogy néz ki). Valamivel rosszabb lehet az ETF költségei miatt, bár ez szvsz elhanyagolható.
Ami a nagy különbség konkrét kötvény és kötvény ETF tartása között, hogy közvetlenül tartva a kötvényt annak folyamatosan csökken a durációja az idő előrehaladtával. Magyarán te 3 év múlva már csak egy 7 éves kötvényt tudsz eladni, míg kötvény ETF-nél ugyanúgy egy 7-10 éves "átlagot", mint amikor vetted.
#4715 Ixion77
Más ETF-re is megvizsgáltad van-e ilyen árfolyam anomália vagy csak a TLT-re? Egyébként nem tudom, mi lehet az eltérés oka.[ Szerkesztve ]
-
julius666
addikt
válasz Ixion77 #4680 üzenetére
Pl. szeptember 1 napi mélypont óta 10y +13.9%, 20y 12.6%, 30y 12.5%. TLT mégis csak -7.9%
Közben gondolkoztam/utánanéztem picit, mert gyanúsak voltak a számaid. Itt most te a hozamváltozásokat "százalékosítottad" nem a konkrét kötvény árfolyammozgásokat igaz? A kötvények fizetnek is kamatot, nem csak az árfolyammozgás adja a hozamot.
Megnéztem DTLA-ra meg 2 közel azonos durációjú, de eltérő coupont fizető hosszú kötvényre ( 21/51: 2,375%, 23/53: 3,625% ) neked:
A DTLA meg a TLT közötti eltérés adódhat pl. a tartott papírok eltérő szerkezetéből, ilyen durációs intervallumon (10 év) azért lehetnek jelentős eltérések (vagy egyszerűen benéztem mikortól kéne indítani a chartot ). -
julius666
addikt
válasz DanielLong #4720 üzenetére
Ebben az esetben nem az lesz, hogy az etf most átlagban 4% hozamú kötvényeket tartana?
Nem, a leegyszerűsített példádban 4% átlag kamatot fizető kötvényeket tart, de a hozamot nem csak ez adja, a kötvények árfolyama úgy módosít rajta, hogy a hozam jelenlegi hozamkörnyezetnek megfelelő legyen. Ha a durációs különbségektől eltekintünk, mindegyik kötvénynek a hozama ugyanannyi lesz.
Egyébként módosítanám a fenti állításomat picit: ha te árfolyamnyereségre hajtasz, akkor ETF vs közvetlen kötvénytartás vonalon járhatsz jobban a közvetlen kötvénnyel, ha az ETF által tartott kötvények átlag kamatánál (ami nem tudom, bárhonnan amúgy megtudható-e) alacsonyabb kamattal kibocsájtott kötvényt veszel a cél intervallumból. Mert kisebb kamat mellett nagyobbat kell elmozdulnia az árfolyamnak, hogy kijöjjön az azonos várható hozam. Tehát pl. COVID alatt kibocsájtott, történelmileg rekord(?) alacsony kamatú kötvények közvetlen tartásával nagyobb "áttéttel" tudod megjátszani valszeg a várva várt kötvény esést, mint egy ETF-el, amiben lesz mindenféle az elmúlt X évből.
Persze ez megint cél kérdése, ha amúgy kamatozó kötvény lábat akarsz építeni/árfolyam kockázatot akarsz csökkenteni, akkor meg pont fordítva, a magasabb kamat jobb.
[ Szerkesztve ]
-
julius666
addikt
válasz Ixion77 #4722 üzenetére
Ez szerintem lényegtelen. Az ETF is fizet osztalékot, vagy visszaforgat.
Igen, ezért mozog együtt az árfolyama a tartott kötvényekkel. Ha lenyelné a kibocsájtó a kamatot, nem sokan vennék.
De amikor kötvény árfolyammozgást próbálsz hozamkörnyezet változásból kitalálni, akkor ott azzal is számolnod kell, hogy a kötvény amúgy mennyi kamatot fizet, mert az árfolyam az alapján "korrigál". Az elvárt hozam és a fizetett kamat különbségének változása határozza meg az árfolyamváltozást.
Amit beszúrtam ábra azon ez látszik is, narancssárga vs ciánkék görbe: narancssárga alacsonyabb fizetett kamat -> nagyobb árfolyamesés, pedig amúgy picit rövidebb a durációja is.
[ Szerkesztve ]
-
julius666
addikt
válasz Oppenheimer #4741 üzenetére
Mentsed, de azért konkretizáljuk a jóslatot. Legyen jövő év és egy konkrét szám, aminél magasabb reálbérnövekedést/GDP növekedést vársz.
Szerintem jövőre egyik se lesz, recesszió lesz (GDP növekedés < 0) és vagy alacsony infla + alacsony bérnövekedés miatt reálbér csökkenés, vagy elszálló forint árfolyam miatt fogja a magas infla negatívba húzni a végeredményt (reálbér változás < 0)
Még egyszer ez 2024, 2025-re már lehet elkezd talpraállni a gazdaság.
-
julius666
addikt
válasz forceberg #4854 üzenetére
Ezeket amúgy muszáj? Meg a másik oldalt is ennyire erőltetni (szóval nem csak neked).
Értem én, hogy van relevanciája a magyar ügyeknek is egy speka topicban, amíg a többség idehaza él, forintban keres, forintban adózik, addig nem teljesen mindegy, forint árfolyam, magyar államháztartás helyzete, magyar gazdaság hogyan alakul. De utóbbi időben gyakorlatilag egy gazdaság csomagolású politikai dühöngő lett ez a topic.
Új hozzászólás Aktív témák
- Samsung Galaxy S24 - nos, Exynos
- OLED TV topic
- CURVE - "All your cards in one." Minden bankkártyád egyben.
- Redmi Note 10 Pro - majdnem minden stimmel
- iPhone topik
- Linux kezdőknek
- Kerékpárosok, bringások ide!
- ASUS ROG PG32UCDM: OLED csúcsmonitor tesztje
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- További aktív témák...
- LG UltraWide UltraGear 49GR85DC-B 3 Év LG Grancia !!! 240 Hz
- DJI Avata 2 Fly More Combo (Three Batteries)
- -59% HP EliteBook x360 830 G7:i5 10310U,16GB,256GB,vil.MAGYAR bilI.,IR,13.3" Touch,100%sRGB,WWAN 4G
- Sony PS5 (1116A) + 2TB Samsung SSD bővítés a gyári 825GB mellett, két karral + venom töltőhub
- HP Laptop 15-fd051ne - ÚJ - 15,6" FullHD IPS notebook - Core i5-1335U, 8GB, 512SSD, Win11
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen